Print Friendly, PDF & Email

Kedves Látogató!

Engedje meg, hogy pár mondatban bemutassam Önnek Kovácsszénáját és Kovácsszénája Község Önkormányzatát.

A falunk egy csodálatos völgyben helyezkedik el, melyet a Kovácsszénájai-horgásztó és a Mecsek dombjai közös szépségükkel tesznek egyedülállóvá. A környék szépségét az év minden napján átélheti az, aki itt él, ugyanis a növényzet és az állatvilág minden napra szolgál egy kis csodával. Az itt lakó emberek igen vendégszeretők, és büszkék kicsiny falujukra. Mindennapjaikat a gazdálkodás és portájuk rendbetétele teszi ki.

Pár év alatt, reméljük, a falunk az önfenntartó állapothoz közel tud kerülni és a háztáji termékeinkkel a városi embereket is el tudjuk látni, így ők is hozzájuthatnak az egészséges ételekhez, zöldségekhez, húsokhoz, ami a falusi emberek számára természetes.

A kovácsszénájai lakosok nevében engedje meg, hogy sok szép pillanatot kívánjak a falunkban eltöltött barangoláshoz! Látogasson el hozzánk!

Novák Péter
Polgármester

 

A falu története

Kovácsszénája község Baranya megyében, a Pécsi kistérségben található.

Fekvése

A község Pécstől 25 km-re, a Mecsek északi-észak-nyugati lejtőin fekvő aprófalu. Autóbusszal Pécsről Abaliget irányában közvetlenül megközelíthető. A néhány kilométerre fekvő Abaliget vasútállomás a Budapest–Dombóvár–Pécs villamosított vonalon található.

Jellemző rá a Mecsek északi oldalán ismert, a baranyai átlagnál hűvösebb, csapadékosabb hőmérséklet illetve időjárás. A mérsékelten meleg nyarat enyhe tél követi.

Története

Elnevezése eredetileg Kovaczéna volt, melyet magyarosítani akarván előbb a Kőhalom, majd a Kovácsszéna elnevezés merült fel. A települést az 1290-es pápai tizedlajstromban említik először, amelyet az esztergomi káptalan magánlevéltára őriz. 14. századi történeti források önálló plébániájával jelentős helynek ismerik. Az Árpád-kori település Szent Erzsébet eklézsiája révén az 1600-as évek végéig kiemelt szerepet töltött be környezetében. A török hódoltság alatt nem néptelenedett el, a felszabadító háborúk alig érintették az itt élő magyar népességet, lakossága azóta alig változott. A 18. századi pestisjárványok lakosságát tragikusan megtizedelték, de II. József korából három malomról, méhészekről, bognárokról, ácsokról és kovácsokról is tudunk. A 19. század második felében legeltető társulatot, erdőbirtokosságot, tejszövetkezetet alapítottak.

A 20. században működött itt az elemi iskolán kívül gazdakör, tűzoltó egyesület, sőt olvasókör is, amelyek jelentős társadalmi és közéleti szerepről árulkodnak. De a parasztság nagy része kuláknak lett nyilvánítva, és a földeket elkobozták. Az 50-es évektől a falu folyamatosan kezdett népességében fogyatkozni, és leszakadni. A rendszerváltásig szinte semmi fejlesztés nem érte el a falut. Az őslakósok nagy része elköltözött páran akik maradtak, elszegényedtek. A rendszerváltás óta egyre több házat vettek meg nyaralónak. A 90-es évek környékén néhány külföldi is letelepedett, a mai napig egyre több német és holland állampolgár költözik a faluba. Napjainkban a falu szépsége vetekszik bármely osztrák kisfaluéval, és egyre több fiatal keresi fel a falut, letelepedési szándékkal, melyet az önkormányzat támogat.

Nevezetességei

A horgásztó mellett az Orfűi patakba torkolló állandó vízfolyások háborítatlan élővilága, érdekes földtani képződmények, forrás, barlang, Árpádkori kőbánya várja a turistákat. A település nevezetessége az ősi magyar halmazatos településszerkezet. Híres Fotógalériával rendelkezik a falu, melyben egész évben különleges, kiállítások várják az idelátogatókat. Gyönyörű vendégház, egyedülálló étterem, és finom háztáji termékek sokasága csalogatja a turistákat ebbe a csodálatos kis faluba.

Látnivalók Kovácsszénáján

A faluközpontban található fotógalériánk, ahol az év nagy részében érdekes kiállításokkal várjuk a kedves látogatókat. Fiatal művészek jelentkezését is várjuk. A központban áll a Magyarok Nagyasszonya kápolna. A Kovácsszénájai-horgásztó öt perces sétával érhető el innen, ami mellett az Orfűi patakba torkolló állandó vízfolyások háborítatlan élővilága, érdekes földtani képződmények, forrás és barlang található. A falu felett a csodálatos domboldalban bújik meg a szépen rendben tartott, és kirándulásra alkalmas padokkal, tűzrakó helyekkel kiépített Árpád-kori kőbánya. A kilátás tökéletes a falu tavára. A bánya környezete, érintetlen természet, így a kirándulni vágyók, kikapcsolódása garantált. A felvezető út egyike egy csodálatos kis katlanon keresztül vezet, melynek lábánál kis forrás található. Gyönyörű környezetben egyedülálló étterem, és finom háztáji termékek sokasága csalogatja a turistákat Kovácsszénájára (házi lekvárok, kézzel készült kecskesajtok, különleges ecetek, stb.).

Általános ismertető

Az orfűi tórendszer legutolsó negyedik tóegysége, hegyek által övezett gyöngyszem, ahol csend és nyugalom honol. A tó a mindössze 64 lakosú Kovácsszénája település közvetlen közelében található. Sokan szeretik, a horgászok ritkán mennek el innen hal nélkül. A tó 1976-ban készült el utolsóként, a felette lévő három tározó (Orfűi tó, Pécsi tó, Herman Ottó tó) gátszakadása esetén ezek árvizeinek felfogása céljából. Vízminősége hasonló a fölötte lévő (Pécsi tó) tavakéhoz, halas szempontból viszont kedvezőbb a bő természetes táplálék miatt. Vízinövényűet a befolyó környékén dús, széles és keskenylevelű gyékény illetve nád szűri meg a beérkező vizet, nyújt búvó és ívóhelyet a halak számára. A meder akadómentes kemény, néhány víz alatti facsonk, vízbe dőlt fa és a felduzzasztott patak medre jelent jó haltartást. A vízmélysége a zárógát felé haladva egyenletesen mélyül, legmélyebb részeken eléri a 6 métert, míg a felső gyékényesnél 0,5 m. A tóparton kavicsozott parkoló és büfé várja a vendégeket.

A tó csak napos illetve összevont engedéllyel horgászható, partról és csónakból egyaránt. Csónak a helyszínen igényelhető. Halállományára a nagytestű pontyok, süllő, amur, harcsa, dévérkeszeg a jellemző, érdekességként kecsege is lett telepítve. Halasítás áprilistól a horgász szezon (november) végéig folyamatos, évi 7-10 tonna (500-650kg/ha) hal kerül kihelyezésre. Megközelítése Pécsről Abaligeten keresztül, Kovácsszénája településen áthaladva.

Víztípus: víztározó
Terület: 15,5 ha
Átlagmélység: 1,8 m
Fenékviszonyok: kemény, felső része enyhén iszapos

Általános horgászrend

1.) Tagsági viszonyból származó és a Halászati Törvényben előírt feltételek meglétét tanúsító okmányok, valamint a Szövetséghez való tartozás érvényes tagságát igazoló horgász, jogosult az alapszabályban meghatározott alaptevékenység gyakorlására. Az alapszabályban és a Horgászrendben előírt jogok és kötelezettségek a horgász szervezethez tartozó minden tagot egyenlő arányban megilletik és terhelik.

2.) Horgászni naptári idő szerinti napkeltétől napnyugtáig szabad, 2 bottal, azon 2 db horoggal. Merítőszák használata kötelező. A horgászat csak a kiadott, érvényes horgászengedély birtokában kezdhető meg, ami a helyszínen a halőröknél kapható. A halőrháznál elhelyezett beírókönyv használata kötelező. A kifogott és szákba tett nemes halat azonnal, egyéb halat a horgászhely elhagyása előtt be kell írni a fogási naplóba, a fogott halakat cserélgetni tilos! A 6 kg feletti kifogott pontyot a tóba kíméletesen vissza kell helyezni. A tavon az országos méretkorlátozás van érvényben az egyes halfajokra, ívási tilalmi idő csak a ragadozó halakra vonatkozik.

Kifogható naponta: 2 db méretkorlátozás alá eső békés hal

1 db ragadozó hal

3 kg egyéb hal

A fogott halat távozáskor a halőrnek – felszólítás nélkül – be kell mutatni! Csónakkal napnyugtáig a kikötőbe ki kell érni.! A tavon foglalt hely nincs, a tó medrében a horgászhelyet bójával, karóval megjelölni a horgászat idejére sem szabad, rögzítő karók a tóban nem hagyhatók. A horgászidény kezdetét és befejezését az időjárás és halasítás függvényében – sajtó.
Kovácsszénája Község Önkormányzata

Cím: H-7678, Kovácsszénája, Fő utca 18.

Tel./Fax: +36-72/498-843

E-mail: info@kovacsszenaja.hu