Print Friendly, PDF & Email

Az Árpád-kori település mai neve az írásos emlékekben először 1542-ből bukkant fel, Hethfehel alakban. Maga a név a magyar hétfő és a magyar hely főnevek összetételéből keletkezett, amely azzal kapcsolatos, hogy a faluban egykor hétfőnként tartották a vásárt. A néphagyomány szerint a faluban régen 70 házhelyet regisztráltak. Azt is állítják, hogy az itt élő emberek régen barmaikat hétfői napon engedték ki a legelőre, ezért lett a falu neve Hétfühel.

A település 1559-ben a pécsi káptalan birtoka volt. A török uralom ideje alatt elnéptelenedett, és újbóli benépesítése új helyen, 1730-as években kezdődött. Első telepesei magyarok, horvátok és németek vegyesen voltak, majd rövidesen a németség kerül túlsúlyba. A magyar lakosság aránya csak XIX. század végétől kezdett növekedni. A II. világháború után a németek egy részét kitelepítették. A tanácsrendszerben hat kistelepülés tartozott hozzá.

A község földrajzi értelemben a Mecsek-hegység és a Zselic találkozásánál fekszik, de a Zselic része. A megyeszékhelytől 25 km-re található. Megközelítése vasúton, mint közúton lehetséges. Utóbbin elérhető a Mecseken át, festői szépségű tájakon haladva, egyrészt Orfűn és Abaligeten keresztül, másrészt a Kővágószőllős, Bakonya útvonalon, valamint Sásd felől Oroszlón keresztül.

Hetvehelyt és a közvetlen környezetében fekvő zselici falvakat a dombok és a völgyek egymásutánisága jellemzi. A község az átlagosnál nehezebb domborzati viszonyok ellenére a gondozottság képét mutatja. A közterületek karbantartására, a házak csinosítására a helyi önkormányzat és a lakosság is nagy figyelmet fordít. Falu lakói összefogva létrehozták a “Faluszépítő Egyesület” nevű civilszervezetet. Munkájuknak köszönhető többek között a falut díszítő virágok, díszes utcatáblák, továbbá a környezet szépülése, mely rendszeres fáradozásuk gyümölcse.

Az itt lakók történelmükre büszkék, hagyományaikat rendszeresen ápolják. A faluban német nemzetiségi hagyományőrző együttes, német nemzetiségű fúvószenekar ápolja a nemzetiségi hagyományokat sikerrel. Nemcsak a településen, hanem más városokban és külföldön is sikerrel szerepelnek. Működik Roma Kisebbségi Önkormányzat is és létrehoztak egy Cigány Egyesületet is.

Külön egyesületet alapítottak a lakatlanná vált, de újraéledő Hetvehelyhez tartozó Kán település fejlesztésére. Kánban megőrizték a múltat. Hozzáértő szakemberek segítségével újították fel a romos épületeket, ma már üdülőfaluként működik étteremmel, szaunával, sportolási lehetőségekkel. A község tovább fejlődik, ehhez minden adottsága megvan, és nem hiányzik a jó szervezés, összefogás sem.

A község jó szervezéssel és összefogással az utóbbi években a gyorsított fejlődés útjára lépett. Ehhez minden adottsággal rendelkezik. A településfejlesztésben első helyen szerepel az infrastruktúra, az intézményi hatékonyság javítása, a vállalkozók letelepítése, a turizmus feltételeinek megteremtése, az üdülofalu kialakítása, valamint egy rehabilitációs központ megvalósítása.